versikék

.

.

.

.

1
egerek tánca,
hajszál híján
macskabál

.

.

.

.

2
furtonfurt
nőket fúrt

folyvást krémes
dunnákba
bútt

ondolált asszonkák
tejszínes húsába

.

.

.

.

.

3
(hevernek)

tégla
a porban

szög
a homokban

a házikó meg
romokban

.

.

.

.

4

olykor elkenődök
mint légy a falon

olykor nem látok át
a maszatos ablakon

belső esőben citer
ázok, fázok, olykor

.

.

.

.

5
bolyongok a szupermarketben

bozsog a szememben
a sok ember, forog

roszog a velőmben
az ideg, csikorog

szatyorban morzsolódik
a törmelék, elég!

ideje házbabújni…

.

.

.

.

6
máma riskáról
szól a fáma:

köztudomású, hogy
a nap adja a fényt
a nők a meleget
a boci pedig
a friss, fehér tejet

egy falubéli mesélte,
hogy látta egyszer a réten
kígyó csüngött a tőgyén..

.

.

.

.

7
mint barka az agancsról:
fokozatosan leszárad
az önfeledtség burka

.

.

.

.

8
rideg reggelek,
csonthoz fekszenek

.

.

.

.

9
lepkelelkű emberek
hernyótestben tengenek

.

.

.

10
a gondolat egyszarvával
döngölöm
elmém egy szál falloszával
tunkolom

…a levegőt

.

.

.

.

11
egzisztenciánk
vegetatív röppályája
porcelánból ível
porcelánba
a porcelánon ragyogó
falatoktól vezet
a porcelánba potyogó
bélsalakig

.

.

.

.

12
cirkulusz viciózusz
ez a
cikusz vizulusz:

A
’mű’
’sor’
a
’tév’
ében
szuper-
’hab’
’ár’
-ficiális

.

.

.

.

13
a létnek
pőre tőre
forog szívemben

hidegen hasít belém
a fémízű tudat

.

.

.

.

14
mint zsír
láng alattam
sercegek én
otthagyottan

.

.

.

.

15
gondolatim gondoláján
sodródom
az eónok óceánján

darabokká lettünk:
leveleinek apró rezdüléseit
ismerő fákból
szavak maszatolta
papírlapokká

.

.

.

.

16
(a mizantróp megszólal)

tedd a segged
riszáld vakard
kezedben sincs
más csak faszkard
egy szál gerincét

lobogtatva

brühaha..

.

.

17
(a mizantróp újra megszólal)

jól van
menj csak
szívjad szopjad
tapossad

tekintettel ne légy
csak előre nézz
ahogy mész
te bámész
lángész

(ne engedd egy méterig se, hogy
neadjisten ne bigottság vezesse lépteidet)

.

.

.

.

18
(hars poetica)

redukálni kell, egyszerűsíteni
finomítani, visszafogni, minimalizálni
úgy fabrikálni, hogy egyre lágyabban
mindinkább csendesülve szürönkéljen
mígnem törékeny
csendes tó
érzékeny felszínévé simul
melyet egy aláhulló szirom
rózsaszín ajkának
finom csókja is
könnyedén felborzol

és ekkor
a pilinkélő szirmok
fodrozó hancúrját
a vízen ringatózó enyelgést

hirtelen szétloccsantja
kettéhasítja
egy fröccsenés
egy súlyos csobbanás…

(mert durrogó vaklármától
csak elszunnyad a figyelem

(ja, meg persze
egynemű legyen
mint a víz:
lüktessen és
nyaldosson
és ha nem is nyeli el,
szárazon azért
senkit ne eresszen

.

.

.

19
balladát,

redőnyökkel
megszűrt fényekkel
árnyakkal

tapasztalat ötvözete
a képzelettel,
történet és tálalás
a feladat ebből áll,

kezdődhetne mondjuk így:
sötét éjszakában
néma házak állnak
doromboló esőben
cserepeik áznak

lenn az utcasarkon
ődöng magányosan

komor koponyáján
nyálszerűen csattog
eső fröcsög blablabla

.

.

.

.

20
kultúra:
a kopo nyáj
juhásza

.

.

.

.

21
folyamat itt minden
mint az örvény
tölcsérje
a dugó
húzott
kád
ba
n

.

.

.

.

22
hangya a homoktölcsérben
folyik a sárga homok
apró lábai alatt
csúszik
lassan
bele
le

.

.

.

.

23
szeretném nyaldosni
a létnek combjait

ujjaimmal lágyan
a hajába túrni

teste lüktetését
érezni, fokozni

vajon ha körmölök
ugrálok csak körötte?
szavakkal ha érintem
ruháit gyűröm csak?

.

.

.

.

24
miféle szabad akarat ez?
mely magát satuba préseli?

vagy van hogy kanalat ragadva
nyomkodja magát,
és fröcsög pirosan
és gőzöl melegen
míg a végén magvas salakként
potyog alá:
a megemésztett paradicsom

.

.

.

.

25
nyálkásan csillognak
-eső pereg- a cserepek
csendes légy hintál
a sóhajtozó szúnyoghálón

.

.

.

.

26
egyszer fenn
egyszer lenn
közben meg a
teng és leng

van úgy
hogy csillanás
egy mézcseppben

és van úgy
hogy kéngőzös böffenés

többnyire
ezek között utazunk
unottan
mint buszon
kátyúringatta
komor koponyák

rebegünk a bőrülésen
csendes kis kocsonyák

.

.

.

27
(borivóknak)

mikor a
’gond’
olatok
savas
üledéke
a velő
televényébe
ülepül
-töltök

a bor
ogatás
az agynak
priznic,
tunya ujjaival
bizirgéli
az elme
poshadt
gerezdjeit

.

.

.

.

.

.

28
szeptember elseje
szőlőszem belseje
ropogós zöld nedve
van kedve, nincs kedve
ki lesz majd préselve

ám nekem nincs kedvem
szüretről beszélni
gőzölgő tönkölyről
meg csillogó csizmákról

csak kenem a kenyeret
falra meg a legyeket
aztán megyek,
kiülök a kertbe
a körtefa alá
melyen már sárgulnak
a reszkető szirmok

ücsörögnek a körték
a délután bágyadt fényében
mint öreganyó a lócán
rozsdálló mézcseppei a fának
érett bölcsességekként
súlyosan csüngenek

barnuló, odvas
körte őrzi
beszáradt emlékeit
mohó lakmározását
egy darázsnak

.

.

.

.

29

(majsán)

csend van, füstszag, szürkeség
hóba tompult táj mélyén

.

.

.

.

30
(önarckép 2007)

göbbedő alak
lüktető aggyal
telve salakkal
-gyaloglok

tiszta pillanataimban
mint lángoló gyufafej
úgy lobogok
de ez az energikusság
ritka dolog nálam
többnyire agyködben
bolyongok

.

.

.

.

31
ázott kockatészták
a levegőbe fellebbennek
csepegtetik elmenőben
porcelánfőnk híg velejét
szállong, tapad, örvénylik
egymásbafut
a sok kockatestű szó

.

.

.

.

32
(analízis)

üvölt mint a fábaszottul fééélek…!!!

.

.

.

.

33
csontfehér ujjaival
fekete zongoráján
matat
babrál,

dédelget engem

apró szemeivel
velőmbe dermed

puccadt potroha
drótos cérnájába tekercsel

lassan motollál
mígnem teljesen bepólyál

.

.

.

.

34
nyári zápor
már megint
újfenn
ismét
szól a nagybőgő odaki
durrog, villog
dirreg, dörrög
szakad a víz a házak nyakába
roppant vaslemezeket hajligatnak
játszanak az istenek
hájderménkű hahotájuk
száll az ázó tájon át
recsegropog az égi tákolmány
a gyapjas felhődunyhák
széjjeldobva, villany kioltva
borzas az ég, ráncos nagyon
duhajkodnak, dorbézolnak
játszanak az istenek
már megint

.

.

.

.

35
vessző leng a zárójelben
méghozzá egy lompos pontos vessző

.

.

.

.

36
bővér főnővér
alany-os kis idomait
halapdálom
dinnye, körte
barack, szilva
csupa gyümölcs
csupa zamat
hmmm

kis cipóit
gyúrogatom

‘nyelvemmel’

pihécskéit perzselgetem
meg-igézem
combja közé állítom
(kukacom
a tárgy almába
bújtatom)

és a dolgot
aztán

mit ragozzam
alaposan
megtárgya-
tárgyalom

.

.

.

.

37
(hun-ária)

őszöd baszod
évforduló
alkalom a
zavargásra
elmeroggyant
anyázásra
hungária
huhogásra

.

.

.

.

38
Torkom markolat
Nyelvem kétélű penge
Hüvelyébe rejtve

Néha megvillan ugyan
Ám sújtása mentén
Nyál pereg csupán

És bennem a lény
Mint szürke köpőlégy
Dörzsöli mancsát
Serényen

.

.

.

.

39
A gyomorba
csorog a
maté tea
a fülbe
meg a
bartók bé
la
csorog a
muzsika
és
csorog az é
let
kockás abrosza
a parkett
ra

nehéz
zsíros
cseppekben

.

.

.

.

40
rozsdamentes élet élén:
marionett piruett

.

.

.

.

41
So,
what do we do with Dewey?

.

.

.

.

42
inkább ötletem van
minstem ihletem

ahogy öklendem
szavakkal illetem

.

.

.

.

43
míg a nemesek agarásznak
a nincstelenek egerésznek

.

.

.

.

44
a költészet hajlamos
antropomorfologizálni
és emberszabású
környezetről szolmizálni

Attila tollával, a
vén vihar görbe villámra
támaszkodva jár, és
tüskeszakállú rózsáknak
dudál

hát igen,
amiként a szakállas szept-ember
e göbbedt aggastyán, fásuló színben
úgy tipegnek, zörögnek a levelek is
mikor lakatlan, likes-lukas
pókhálók lengenek
a lebbenő szélben
a tar gallyakra hunyorgó
kocsinszínben

.

.

.

.

45
ablakomat kitárván
reggelente látám
a nap ahogy lustálkodik
hempereg
fellegei ágyán

.

.

.

.

46
(így (f)élnek az (f)érfiak)

örökös félelmükben
bujdosnak mint
hideg tó sűrűjében
kupakjába a makk

mégis néha
alkalmanként
egy nyálkás barlang
bejáratánál
önként és dalolva
kupakjukból előbújva
büszkén duzzadnak

csak merednek belé

elszántan, bátran, daliásan

és délcegen állnak
a gőzőlgő mélység
sötét kapujában

.

.

.

.

47
fogta a napot
jól megmarkolta
és belegyömöszölte
egy kartondobozba
hogy
selyemseggét
jól szétrugdossa

.

.

.

.

48
(fejem veleje)

összekulcsolt ujjak
reménykedő imája

zsíros hernyók
habzsi gombóca

áztatott fokhagyma
gerezdek aromája

.

.

.

49
püffedt poliptetem
koponyám langyos
formaldehidjében

.

.

.

.

50
(Pánik)

csontbögrém holt gödrében
rémült polip gubbad
tintát lövell, hormonizál
perceg és reszket
nagy szeme gúvad
idegesen markolássza
gerinchúrom morzsolgatja
fulladozva sikít
üvölt
idegeim mint a hínár
tehetetlen lengedeznek

.

.

.

.

51
fényes mézcseppek
gurulnak nyúlnak el
pilláim grádicsán:
szabad ég alatt heverészek
szikrázó napsütésben

.

.

.

.

52
az irodalom
egy birodalom
hol egyre több
az iroda lom

.

.

.

.

53
(recepció-elmélet)

a szöveg rejtelmes
formákkal igéző (síkos) fülledt alagút
tekintete ujjával
vagy képzelete egyszarvával
az olvasó ha barangolja
(de üres sötétség csupán,
ha nem,
miként a szobor is szikla csak
ha senki sem nézi faragó indulattal

.

.

.

54

az ius a híd
a gazság és az igazság
partjai között

.

.

.

.

55
modern man:
étvágy nélkül de táplálkozik..

.

.

.

.

56
szodómiapicsa
fátiré a fasz
bizony válogat a drága
megvan melyik alagút kell neki
amit preferál, az kérem
a vesszőszaggató valag-út
bizony bizony

.

.

.

.

57
a szavak szablya-hatalma:
alá kell aknázni a szöveget
a megfelelő szavak gránátjaival
melyek elolvasva kioldanak
és az elme puha velőjébe
röpítik repeszeik

.

.

.

.

58
milyen szép ahogy
egy halott fa csont
fehér lapjait meg
csókolja a tinta
és átlényegül
mint egy csésze
kávéba dobott
kockacukor

.

.

.

.

59

a láz lelket aláz

.

.

.

.

60
a múlt tüze reszket ereinkben

.

.

.

.

61
sistergünk és füstölgünk
mint a nyakonhugyozott parázs

.

.

.

.

62
hideg vagyok
csendes és nyugodt
egy fémtestű bomba
hangtalan tiktakja

kívül a törvények
belül az örvények

.

.

.

.

63
ha az egyszeri szabó
levedlené egyszer
szabványgönceit
na, én arra mondanám
hogy ’kiszabadult’

.

.

.

.

64
valami nagy valag
jó nagyot fingott
mi meg kóválygunk itt a gázban

egy kiadós diarét
ontológiai diéta,
egzisztencialista székrekedés követ

de ilyenkor is féljük
az isteni pracli játszi mozdulatát
mellyel kitörli velünk a..

.

.

.

.

65
langyos nyelve piros tenyerébe veszi
cirógatja gerezdeim,
perzselgeti
mígcsak
pukkk
a szemek hirtelen
megpattanak
és a ragacsos nektár
görcsös fröccsökben
kilövell

.

.

.

.

66
Szép a természet,
az ember jól összeszarja
aztán a sok kis kütyü kisarjad
a fekália fekete mezején

.

.

.

.

67

(talán-y)

vajon kiszabadítható-e
az egyes szám harmadik személy
a ’g’ betűk zárkájából?

.

.

.

.

68
egy marék betűből
végtelen konfiguráció:
a nyállal faragott levegő
emberi világa

.

.

.

.

69
lankad a vágy
lambad a fény
a mozaik
lassan szétbomlik

.

.

.

.

70
gömbölyű mellek
rugózva lengnek
és némán lesnek
mikor tenyerembe
belekerekednek

.

.

.

71
az igazi mű erotikus:
ha meztelenkedik sem
vetkezik pőrére
teljesen

.

.

.

.

72
bizony bizony mondom néktek
a bizonyost is az szüli
vágyat és ágyat
reményt és kedést:
a bizonytalan

.

.

.

.

73
(sex)

csak csattognak egymásba
esztelen
és feccsenő habként
zuhannak együtt

.

.

74
(cuni-lingus)

a nyelved hegyére
tűzött nőstény
dús pucér húsa
megemelkedik
arcod előtt és
megremeg

egyre csak
nedvet ereszt
mígnem hirtelen rángásokkal
felbődül a lucsok
mélyéről..

.

.

.

.

75

fejfájás

már ahogy ébredtem éreztem
a jobb tekén
egy lüktető ér reszkető gyökerét
mint meleg penge puha nyelve
velőmbe szelve a
gyam ba nyal do sott

.

.

.

.

76
hát ennyire futja:
köz-helyes zsengék
élet-len pengék

.

.

.

.

77
nézni egy nyárfát ahogy szikrázik a fényben
és a széllel sutyorog

.

.

.

.

78
az elme alakzatra
a vessző meg lukra
hajlamos

.

.

.

.

79
for fear of the fierce pierce of a voice
let another word remain
another word unuttered

.

.

.

.

80
ping-pong, pangó
kicsapongó
élvhajhász ifjúság

.

.

.

.

81
akár egy zsonglőr:
csak bohóckodom
a szavakkal

.

.

.

.

82

(tézis)

a valóság megismeréséhez
nincs érzéketlenségünk

.

.

.

.

83
a life so vain:
throbbing along
a long predictable
narrow vein

.

.

.

.

.

84
mérges fullánk
ostor mentén a hullám
életed vakon akárha düh
repeszt keresztül az anyagon

.

.

.

.

85
lassan monoton
timid metronóm
lépdelek
mikor ugrani kék

(a lendület többet ér:
húsát nem ráncolja
örökös készülődés

.

.

.

.

86
(miz-entrópia)

egészen bizarr ahogy a tahó emberfaj
ügyes ujjakkal, nyelvi készséggel
satöbbi fröccsen a világba ez a sok
tahó gyomorlény mohó vékonybél
agyalgató alagút a fogak és a záróizmok
ajkai közt húzódó emésztőgödör
és csillog a szeme és csorog a nyála
hogy világrabasszon még több állat..

.

.

.

.

87
vihar előtt szélcsendben
pitypang feje leng

.

.

.

.

88
az arcán piros pipacs terpeszt
az ajakán meg kajakán vigyor alatt
egy hatalmas herpesz, hát
hogy a fenébe ne lennék szerelmes..

.

.

.

.

.

89
egy fekete melltartó
hullik alá a szürke égből

magányos pernye,

körben az erkélyek
merev panelcsendben

.

.

.

.

90
valahol most is
egy kemény mellbimbó
hasítja szét
a nappaliszoba bágyadt ikráját

.

.

.

.

91
jó volna egy felhő szélére ülni
és onnan lenézni
frivol mivoltunk
magasról szemlélni

.

.

.

.

adalék

.

.

92
órán elfog a rosszullét
menjek vagy kivárjam?

inger és lanyha keringés
éle mentén imbolygok

nem lehet tovább,
távozok…

egy ilyen 5 perc
emberpróbáló helyzet

(az állat nem tökölne
csak tenné a dolgát

.

.

93
(metrosex)

kandírozott kandúrok

.

.

94
did the preacher reach her
downy peach?

did he pierce or lick
her juicy quim?

.

.

95
gumibarack
25 kiló
4250 forint

.

.

96
glükóz-fruktóz szirup
színezék, aroma

.

.

97
a kellem a jellem
benned kereng
melyen néha átdereng
egy ősi
törzsi szellem

.

.
98
láttam egy tócsát
mellette apró tojáshéjat
benne volt az élet
szétkenődött a betonon
sárgára száradt
a tavaszi nap alatt
(2006.03.21)

.

.

99
aszondja bálint bácsi
“ínye bazze”
mire a fogkefe:
“ez nyalván nekem szólt..

.

.
100
megrágott rügyek egy őz nyelvén

.

.

101
addig addig
hogy
csak csak

.

.

Advertisements

About M

http://about.me/kaposvarim
This entry was posted in Uncategorized and tagged , . Bookmark the permalink.

One Response to versikék

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s